MOSPILAN 20 SG

Előírt növényvédelmi technológia:

A készítmény tebukonazol tartalmú növényvédő szerrel együtt tankkeverékként alkalmazva, virágzó kultúrákban vagy mézharmat és virágzó gyomnövények jelenléte esetén, illetve, ha a területet bármely okból a méhek látogatják, kizárólag méhkímélő technológiával juttatható ki. Ilyenkor a védekezés csak a méhek repülési időszakának befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg. A kezelést 23 óráig be kell fejezni, illetve 23 órától a következő nap alkonyatáig szüneteltetni kell.

Almában és birsben az egygazdás (a vegetációban gazdanövényt nem váltó) levéltetű fajok ellen a védekezést az első telepek megjelenésekor javasolt megkezdeni, és a felszaporodás mértékétől függően célszerű ismételni. A pajzstetvek elleni védekezés a lárvarajzás és a hímek rajzása idején javasolt. A cserebogarak elleni védekezést az első imágók megjelenése utánra célszerű időzíteni. Az almamoly ellen szexferomon-csapdás előrejelzés alapján, lárvakeléskor ajánlott védekezni. Elhúzódó rajzás esetén a kezelést 7-10 nap múlva szükséges megismételni. Aknázómolyok ellen a védekezést a lepkék főrajzása idején javasolt elkezdeni, és a rajzást követően a kis aknák megjelenéséig célszerű megismételni.

Cseresznyében és meggyben cseresznyelégy ellen illatcsalétekkel kombinált sárga ragadólapos rajzásmegfigyelésre alapozva, az első legyek megjelenésekor/ az imágórajzás kezdetén célszerű permetezni. A levéltetvek ellen a védekezést az első levéltetű telepek megjelenésére ajánlott időzíteni. Ennek időpontja ragadós sárgalappal, vagy sárgatálas csapdákkal állapítható meg. A cserebogarak elleni védekezést az első imágók megjelenése utánra célszerű időzíteni.

Szilvában a poloskaszagú szilvadarazsak elleni védekezést megfigyelésre alapozva, a szilva virágzása idején, sziromhullás végéig célszerű elvégezni. A szilva virágzása idején, illetve ha a védendő táblán virágzó gyomok, vagy annak környezetében más virágzó kultúra található, a szer 0,125-0,25 kg/ha dózisban nappali permetezéssel kijuttatva a méhekre nem jelent kockázatot. A levéltetvek elleni első kezelést növényvizsgálat alapján, az első telepek megjelenésekor célszerű elvégezni, majd szükség esetén 7-10 nap múlva megismételni.

Őszibarackban és nektarinban barackmoly ellen a kezelést a szexferomon-csapdás előrejelzés alapján, a lárvakelés idejére ajánlott időzíteni. Az egygazdás (a vegetációban gazdanövényt nem váltó) levéltetű fajok ellen a védekezést az első telepek megjelenésekor javasolt megkezdeni, és a felszaporodás mértékétől függően célszerű ismételni. A zöld őszibarack-levéltetű esetében növényvizsgálat és előrejelzés alapján, tavasszal az áttelelt petékből kelt nemzedék és utódai, a nyárvégi időszakban pedig az ivaros egyedek ellen szükséges védekezni. A pajzstetvek elleni védekezés a lárvarajzás és a hímek rajzása idején javasolt. A cserebogarak elleni védekezést az első imágók megjelenése utánra célszerű időzíteni.

Kajszibarackban a sodrómolyok és a szilva-levélbolha elleni védekezés szükségességéről a kártevők egyedszámának felmérése alapján lehet dönteni. Sodrómolyok esetében az ültetvényben lévő fiatal lárvanépességet, szilva-levélbolha esetében pedig a telelőhelyről visszatérő és betelepülő levélbolha imágók egyedszámát kell meghatározni. Javasolt a permetlébe nedvesítő szert adagolni.

Dióban a pajzstetvek elleni védekezés a lárvarajzás, illetve a hímek rajzása idején javasolt. Dióburok-fúrólégy ellen illatcsalétekkel kombinált sárga ragadólapos rajzásmegfigyelésre alapozva, az első legyek megjelenésekor/ az imágórajzás kezdetén célszerű permetezni. Levéltetvek (tarka dió-levéltetű, sárga dió-levéltetű) ellen a védekezést az első levéltetű telepek megjelenésére ajánlott időzíteni. Ennek időpontja a lombozat rendszeres vizuális megfigyelésével, valamint ragadós sárgalappal végzett csapdázással állapítható meg. A szükséges permetlé mennyiségét a lombozat méretének megfelelően kell megválasztani. A kijuttatást légi úton, 70-80 liter/ha permetlémennyiség felhasználásával javasolt elvégezni.

Kukoricában (siló, szemes, pattogatni való, vetőmag) és csemegekukoricában a kifejlett kukoricabogarak elleni védekezés célja az egyedszám tojásrakás előtti gyérítése a következő évi lárvakártétel mérséklése, valamint a bibeszálak lerágásának, ezáltal a hiányos termékenyülésnek az elkerülése érdekében. A védekezést a tömeges rajzás idejére, lehetőleg a bogarak tojásrakása előtti időre javasolt időzíteni. Ha a nővirágzás még nem haladta meg az 50 %-ot és a táblában egyidejűleg a zöld bibeszálak 1,5 cm-re történt visszarágása észlelhető, valamint ha a bogarak növényenkénti egyedszáma eléri a 0,5-1 értéket, a védekezés indokolt. A kukorica pollenszóródása (hímvirágzás) idején, illetve ha a védendő táblán virágzó gyomok, vagy annak környezetében más virágzó kultúra található, a szer 0,15 kg/ha dózisban nappali permetezéssel kijuttatva a méhekre nem veszélyes. A kijuttatást légi úton, 80 liter/ha permetlémennyiség felhasználásával javasolt elvégezni.

Őszi káposztarepcében, mustárban és olajretekben őszi (szikleveles állapottól 4 valódi leveles állapotig: levéltetvek, repcebolha és repcedarázs lárvák ellen) vagy tavaszi (levéltetvek, repce-fénybogár, ormányosbogarak ellen) kijuttatással alkalmazható. A védekezés szükségességéről a kártevők egyedszámának felmérése alapján lehet dönteni. Növényenként 5 repce-fénybogár előfordulása esetén javasolt a védekezést elvégezni. A permetezést 200-400 l/ha vízmennyiséggel célszerű elvégezni. Javasolt a permetlébe nedvesítő szert adagolni. A repce-fénybogár elleni kezelések a területen előforduló egyéb károsítók (repceszár-ormányos, repcebecő-ormányos) ellen is hatásosak. A kártevők nagyobb egyedszáma esetén a nagyobb dózist kell használni.
A kijuttatást légi úton, 80 liter/ha permetlémennyiség felhasználásával javasolt elvégezni.

Pannonbükkönyben és vetőmagtermesztésű lucernában a permetezést a lombkártevők (csipkézőbogarak, lucernaormányos, somkóró-bagolylepke) és a magkártevők (lucernapoloska, lucernabimbó-gubacsszúnyog, lucerna-magdarázs) táblára történő betelepedése idején a kártevők egyedszámának folyamatos megfigyelése alapján kell elvégezni. Vetőmagtermesztésű lucernában a kijuttatást légi úton, 70-80 liter/ha permetlémennyiség felhasználásával javasolt elvégezni.

Napraforgóban károsító levéltetvek ellen a szármegnyúlás végétől (BBCH 40) a virágzat elkülönüléséig (BBCH 53) terjedő időszakban védekezhetünk. A védekezést az első kis kolóniák megjelenésekor indokolt elvégezni. A levéltetű-betelepedés idejét sárgatállal vagy ragadós sárgalap-csapdákkal lehet megállapítani. Ismétlődő betelepedés esetén 14 nap múlva a permetezés más készítménnyel megismételhető.

Dohányban a dohánytripsz elleni védekezést a tripszek betelepedése kezdetén javasolt megkezdeni. Ez az időpont kék, fehér, vagy sárga színű ragadós lapokkal előre jelezhető. A levéltetvek ellen a védekezéseket az első levéltetű telepek megjelenésekor javasolt elkezdeni. Ennek időpontja ragadós sárgalappal, vagy sárgatálas csapdákkal állapítható meg.

Hajtatott paradicsomban és hajtatott tojásgyümölcsben üvegházi molytetű ellen a szer csak a kifejlett, mozgó alakkal szemben rendelkezik megfelelő hatással, ezért a védekezéseknél, kombinációs partnerként a rovarok fejlődését szabályozó készítmények (kitin-szintézist gátlók, juvenil hormonok stb.) alkalmazása szükséges. A kezeléseket a rajzásmegfigyelés alapján célszerű megkezdeni.

Bimbós kelben a földibolhák és káposztalégy ellen a védekezés kritikus időszaka a palántanevelés vége, illetve a kiültetést követő 1 hónap. A védekezés eredményét számottevően javítja a vetésforgó alkalmazása. Levéltetvek ellen az első kis telepek kialakulásakor érdemes védekezni. Bagolylepke és káposztalepke ellen a tojásból kikelt fiatal lárvák megjelenésekor célszerű védekezni.

Zöldborsóban a csipkézőbogarak, fésűslábú viráglégy, borsótripsz, akácmoly és borsómoly elleni védekezést a kártevők megjelenésének, betelepedésének és egyedszámának növényvizsgálatra alapozott megfigyelése alapján kell időzíteni. A permetezés a fertőzöttségtől és a rajzás hosszától függően megismételhető. A megfelelő tapadás érdekében a kijuttatás során nedvesítő szer használata szükséges.

Zöldbabban a csipkézőbogarak, fésűslábú viráglégy, dohánytripsz, bagolylepkék elleni védekezést előrejelzésre (növényvizsgálat, szexferomon-csapdás megfigyelés és tojáscsomó vizsgálat) alapozva célszerű elvégezni. A permetezés a fertőzöttségtől és a rajzás hosszától függően megismételhető.
Fűszernövények szívó- és rágó kártevői ellen a védekezést az első imágók megjelenése után célszerű időzíteni, és szükség esetén 7-10 nap múlva megismételni.

Dísznövényekben a gyapottok-bagolylepke ellen rajzásmegfigyelés alapján a fiatal, kelő lárvákkal szemben 0,25 kg/ha dózisban kell védekezni, és a kezelést szükség szerint, 7 naponként ajánlott megismételni. Az idősebb hernyók ellen a nagyobb, 0,4 kg/ha dózis alkalmazása javasolt. Nyugati virágtripsz ellen a kezelést kék fogólapos rajzásmegfigyelés és virágvizsgálat alapján, az imágók betelepülésétől javasolt megkezdeni. A permetezéseket a betelepedés ütemének megfelelően, 7 naponta célszerű megismételni 0,25 kg/ha dózisban. A kezelés után a Saintpaulia és Impatiens sziromlevelein enyhe sárgulásos tünetek alakulhatnak ki. A sörtés- és kéregtetvek többsége az év folyamán nem vált tápnövényt, így a dísznövények, díszfa- és díszcserjefajok esetében a védekezés már az áttelelt petékből kelt (részleges [anholociklusos] szaporodásmódú populációknál az áttelelt) nemzedék ellen megkezdődhet, és a megfigyelések alapján a vegetáció során is lehetséges. Nyár közepétől azonban bizonyos sörtéstetű fajoknál nyugvólárvák találhatók a populációban. Ebben az esetben a kezeléseket csak azok aktivizálódása, hímet és ivarosan szaporodó nőstényt szülő alakká fejlődése után javasolt elvégezni 0,15 kg/ha dózisban. A tápnövényt váltó levéltetvek fő gazdanövényein, tavasszal az áttelelt petékből kelt nemzedék és az esetlegesen túlszaporodó utódai ellen célszerű védekezni. Ősszel viszont a rajzásmegfigyelések alapján, a visszatelepülő ivaros nőstényt szülő és a tojást rakó alak ellen kell irányítani a kezeléseket.
A tápnövényváltó fajok nyári gazdanövényein a védekezéseket az egyedek betelepedésekor, a telepek megjelenése előtt ajánlott megkezdeni, és 7-14 naponként a kártételi veszélyhelyzet szerint célszerű ismételni. Az egygazdás fajok esetében a kezeléseket szintén a kolóniák kialakulása előtt, a megfigyelésekre alapozva kell elvégezni 0,15 kg/ha dózisban.
A fenyő-gubacstetvek elleni védekezés a tavaszi időszakban az áttelelő lárva ellen lehetséges a gubacsképződés megindulása előtt. A gubacsok üregeiben fejlődő egyedek ugyanis a kezelésekkel szemben védettek. Az őszi védekezések hatékonyságát növeli, hogy ebben az időszakban a lárvák testét a viaszfonalak még nem borítják teljes mértékben, így a károsító a vegyszerrel könnyebben érintkezhet. Mivel az áttelelő egyedek többnyire szorosan a rügyek tövébe, védett helyekre húzódnak, ezért a permetezésekhez nagyobb lémennyiség használata javasolt. A tápnövényváltó fajok esetében a visszatelepülő, illetve a nyári tápnövények levelein élő egyedek ellen is célszerű védekezni 0,15 kg/ha dózisban. Az üvegházi és szántóföldi dísznövényeken, valamint a díszfa- és díszcserjefajokon károsító viaszos és teknős pajzstetvek ellen a készítmény 0,25 kg/ha dózisban alkalmazható. Az áttelelő egyedek gyérítésére tavasszal, a rajzó, fiatal lárvák ellen pedig az előrejelzés alapján, a nyári időszakban kell védekezni. A folyamatos szaporodás miatt a kezelést célszerű megismételni. Dísznövényeken üvegházi molytetű ellen a szer csak a kifejlett, mozgó alakkal szemben rendelkezik kielégítő hatékonysággal, ezért a védekezéseknél, kombinációs partnerként rovarnövekedést szabályozó készítmények alkalmazása szükséges. A kezeléseket a rajzásmegfigyelés alapján, 0,25 kg/ha dózisban javasolt megkezdeni. A levélbolhák esetében a védekezés 0,5 kg/ha dózisban a fiatal lárvák ellen irányuljon. Ebből eredően a kezeléseket nem programszerűen, hanem az előrejelzés alapján célszerű elkezdeni. A kabócák elleni védekezés a kifejlett, és a tajtékot nem képző fajoknál a lárvák ellen is lehetséges 0,5 kg/ha dózisban. Bár a védekezéseknek elsősorban a lárvák ellen kell irányulniuk, a tajtékos kabócáknál a habos csomók védelme alatt fejlődő egyedeket a készítmény nem éri el. A kezelések szükségességének megítélése és időpontjának megválasztása a megfigyelések alapján történjen. Dísznövényeken a tripszek lárvái és kifejlett egyedei ellen a védekezéseket 0,25 kg/ha dózisban, növényvizsgálat alapján ajánlott megkezdeni, és szükség esetén 1 alkalommal megismételni.
A kezelésekhez nagy lémennyiség javasolt. A csipkéspoloskák ellen rajzásmegfigyelés alapján, 0,5 kg/ha dózisban javasolt védekezni, a nagyobb méretű növények esetében is ügyelve a lombkorona felsőbb szintjeinek megfelelő fedettségére. A védekezés szükség szerint 1 alkalommal megismételhető. Levél-, varró- és szövődarazsak ellen a kezelések rajzásmegfigyelés szerint, a kelő és a fiatal lárvákra irányuljanak 0,4 kg/ha dózisban. Az idősebb, illetve a szövődarazsak esetében a sűrű szövedék alatt táplálkozó lárvákkal szemben a hatékonyság azonban nem kielégítő.
A gyümölcsdarazsak ellen a készítmény kijuttatását a rajzásmegfigyelések alapján, szintén a kelő, illetve a fiatal lárvák ellen célszerű időzíteni, mielőtt azok a növény mélyebb szöveteibe rágnának. Elhúzódó rajzás esetén a kezelések ismétlése 7-10 naponként szükséges 0,4 kg/ha dózisban. Molykártevők ellen a védekezéseket az előrejelzések szerint, a lárvakelés kezdetén célszerű megkezdeni 0,4 kg/ha dózisban. Amennyiben a rajzás elhúzódó, a kezelést 7-10 nap múlva ajánlott megismételni.
Aknázómolyok ellen a permetezést a lepkék főrajzása idején ajánlott elkezdeni, és azt követően a kis aknák megjelenéséig célszerű megismételni 0,4 kg/ha dózisban. Aknázólegyek ellen a kezelést a rajzásmegfigyelésre alapozva, a legyek megjelenésekor szükséges elvégezni 0,2 kg/ha dózisban. Elhúzódó rajzáskor a védekezést 10-14 naponként ajánlott megismételni. A levélbogarak elleni védekezésben a készítményt a lárvák tömeges kelésének kezdetén, illetve a fiatal egyedek (L1-L2) ellen javasolt kijuttatni (0,06-0,1 kg/ha). Nagyobb egyedszám és vegyes fejlődési állapotú lárvanépesség esetén a nagyobb, 0,1 kg/ha dózis alkalmazása javasolt.
A kijuttatás során a lémennyiséget a védendő felület nagyságától és az alkalmazott növényvédelmi gép típusától függően kell megválasztani, amely a hatékony koncentráció megtartásával (különösen hajtatásban és dísznövények, díszfák és díszcserjék esetében) – a megfelelő fedettség és a megfolyás elkerülésének biztosítása mellett – a javasolt értékektől eltérő is lehet. A dísznövény, díszfa és díszcserje fajokon az előzetes fitotoxicitási vizsgálatok elvégzése ajánlott.
Zabban a vírusterjesztő kabócák és levéltetvek ellen az első egyedek növényeken történő megjelenésekor javasolt a védekezést elkezdeni. A betelepedés kezdetét és a kártevő fajok egyedszámát növényvizsgálattal valamint sárgaszínű vizes tálcsapdával végzett csapdázással lehet meghatározni.
Mákban a levéltetvek elleni permetezést az első telepek kialakulása előtt javasolt elvégezni. A barkófajok, a máktokormányos és a máktokszúnyog ellen a kártevők betelepedésének az időszakában kell a kezelést elvégezni. Ezt a növényállományban végzett egyedszám-felméréssel lehet időzíteni. A készítményt célszerű nedvesítő szerrel együtt kijuttatni.

Fekete bodzában a bodza-levéltetű elleni védekezéseket előrejelzésre alapozva, az első levéltetű telepek megjelenésekor ajánlott megkezdeni és szükség esetén egyszer megismételni. Ennek időpontja a lombozat rendszeres vizuális megfigyelésével állapítható meg.
Köszmétében, szamócában, málnában, szederben és fekete bodzában a foltosszárnyú muslica ellen a gyümölcsérés kezdeti időszakában, illatcsapdás rajzásmegfigyelés alapján az imágórajzás kezdetekor kell védekezni. A levéltetvek ellen a védekezést az első levéltetű telepek megjelenésére ajánlott időzíteni. Az üvegszárnyú ribiszkelepke hernyói ellen a permetezést a fiatal (L1-L2 fejlődési állapotú) lárvák ellen kell időzíteni. A málnabogár és a málnavessző-szúnyog ellen az imágórajzás időszakában szükséges a permetezést elvégezni. Szamócában a szamóca-bimbólikasztó ellen a bogarak betelepedésének az időszakában kell a védekezést elvégezni.

Vöröshagymában a dohánytripsz imágók és lárvák rendszeres növényenkénti ellenőrzésével, illetve azok sárga vagy kékszínű vizes tálcsapdákkal végzett egyedszám-felmérésével lehet a kijuttatást megfelelően időzíteni. A tripszek betelepedése áprilisban megkezdődik. Az első permetezést a betelepedés kezdetén szükséges elvégezni. Hagymalégy és hagyma-aknázólégy ellen előrejelzésre alapozva az imágórajzás kezdetén kell védekezni. A készítmény kijuttatása során nedvesítő szert célszerű használni.

Erdészeti kultúrákban szívó- és rágó kártevők elleni védekezést az első imágók vagy az első levéltetű telepek megjelenése után célszerű időzíteni. A kijuttatást légi úton, 70-80 liter/ha permetlémennyiség felhasználásával javasolt elvégezni.

A készítményt közterületen csak felsőfokú növényvédelmi képesítéssel és hatályos engedéllyel rendelkező személy irányítása mellett lehet kijuttatni.
A közterületeken történő felhasználáskor a kezelésről az érintett lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell, és fel kell hívni a figyelmet a kezeléssel járó közegészségügyi előírások betartására. Frissen kezelt, permetezett területen tartózkodni tilos!

Kiskultúrás felhasználások a felhasználó saját felelősségére az 1107/2009/EK rendelet 51. cikke alapján:

Vetőmag céljára termesztett borsóban a csipkézőbogarak, fésűslábú viráglégy, borsótripsz, akácmoly és borsómoly elleni védekezést a kártevők megjelenésének, betelepedésének és egyedszámának növényvizsgálatra alapozott megfigyelése alapján kell időzíteni. A permetezés a fertőzöttségtől és a rajzás hosszától függően megismételhető. A megfelelő tapadás érdekében a kijuttatás során nedvesítő szer használata szükséges.

Kajszibarackban a levéltetvek ellen a védekezést az első levéltetű telepek megjelenésére ajánlott időzíteni. Ennek időpontja ragadós sárgalappal, vagy sárgatálas csapdákkal állapítható meg.

Körtében a levéltetvek ellen a védekezést az első levéltetű telepek megjelenésére ajánlott időzíteni. Ennek időpontja ragadós sárgalappal, vagy sárgatálas csapdákkal állapítható meg.

Szőlő anyatelepen a szőlő-gyökértetű levéllakó alakja ellen az első kezelést a felmérések alapján, az előző évi kártételi helyzet ismeretében, a szőlő 5–6 leveles állapotában kell végrehajtani és a kártevő folyamatos szaporodása esetén szükség szerint meg kell ismételni. A kezeléseknél a nyári nemzedékek ellen nagyobb permetlémennyiség felhasználása szükséges. Az amerikai szőlőkabóca esetében a helyszínen rendszeresen végzett növényvizsgálat alapján a fiatal lárvák (L1-L3) ellen kell időzíteni a védekezést. A szükséges permetlé mennyiségét a lombozat méretének megfelelően kell megválasztani. A kijuttatás során biztosítani kell a talajszinthez közel elhelyezkedő levelek megfelelő permetcsepp borítását.

Hatásmechanizmus:
Az acetamiprid nikotinos acetilkolin receptor serkentő neonikotinoid (IRAC Mode of Action Classification: 4A), felszívódó hatású rovarölő szer hatóanyag.

Légi permetezés zárt kabinú légi járművel engedélyezett az alábbi kultúrákban:
kukorica, őszi káposztarepce, mustár, olajretek, lucerna, dió, erdészeti kultúrák.