| Kultúra | Károsító | A kezelések maximális száma | A kezelések között eltelt minimális idő (nap) | Dózis (g/ha) | Vízmennyiség (l/ha) | A kezelés ideje (fenológiai állapot szerint) |
| birs, naspolya, japán naspolya | almamoly, sodrómolyok, pajzstetvek, levélaknázó molyok, füstösszárnyú levéldarázs | 1 | – | 375 | 600-1500 | 5-10 mm-es gyümölcskezdemények ‒ fogyasztásra érettség (BBCH 71-89) |
| szilva | poloskaszagú szilvadarázs, levéltetvek, eszelények | 1 | – | 250 | 500 l/ha/1 m lombkorona | virágrügyduzzadás ‒ fogyasztásra érettség (BBCH 50-89) |
| kajszi | pajzstetvek, sodrómolyok, májusi cserebogár, gyümölcsmoly,levélaknázó molyok | 1 | – | 250 | 600-1200 | 5-10 mm-es gyümölcskezdemények ‒ fogyasztásra érettség (BBCH 71-89) |
| tojásgyümölcs (szabadföldi) | üvegházi molytetű, nyugati virágtripsz | 2 | 14 | 250 | 1000 | virágbimbó megjelenése ‒ teljes érés (BBCH 50-89) |
| ehető héjú tökfélék (szabadföldi) | levéltetvek, liszteskefajok, nyugati virágtripsz | 2 | 14 | 250 | 200-1700 | virágkezdemény megjelenése ‒ teljes érés (BBCH 50-89) |
| uborka (hajtatott) (kizárólag konzervipari felhasználásra) | levéltetvek, liszteskefajok, nyugati virágtripsz | 2 | 14 | 250 | 200-1700 | virágkezdemény megjelenése ‒ teljes érés (BBCH 50-89) |
| kukorica (siló, szemes, pattogatni való, vetőmag előállítás) | amerikai kukoricabogár | 1 | – | 250 | 200-500 | címerhányás vége ‒ virágzás vége (BBCH 59-69) |
| őszi káposztarepce, mustár | repce-fénybogár, repcebecő-ormányos, repceszár-ormányos | 1 | – | 200 | 200-600 | rejtettbimbós állapot ‒ becősárgulás (BBCH 50-80) |
Előírt növényvédelmi technológia:
Birsben, naspolyában és japán naspolyában a pajzstetvek elleni védekezés a lárvarajzás és a hímek rajzása idején javasolt. Az almamoly és a sodrómolyok ellen szexferomon-csapdás előrejelzés alapján, lárvakeléskor ajánlott védekezni. Elhúzódó rajzás esetén a kezelést 7-10 nap múlva szükséges megismételni. Aknázómolyok ellen a védekezést a lepkék főrajzása idején javasolt elkezdeni, és a rajzást követően a kis aknák megjelenéséig célszerű megismételni. A füstösszárnyú levéldarázs ellen a lárvakelés időszakában célszerű védekezni.
Szilvában a poloskaszagú szilvadarazsak elleni védekezést megfigyelésre alapozva, a szilva virágzása idején, sziromhullás végéig célszerű elvégezni. A levéltetvek elleni első kezelést növényvizsgálat alapján, az első telepek megjelenésekor célszerű elvégezni. Az eszelényfajok ellen az imágók betelepedése időszakában kell a védekezést elvégezni.
Kajsziban a pajzstetvek elleni védekezés a lárvarajzás és a hímek rajzása idején javasolt. A gyümölcsmolyok, a sodrómolyok és a levélaknázó molyok elleni védekezés szükségességéről a szexferomon-csapdás előrejelzés alapján lehet dönteni. Sodrómolyok esetében az ültetvényben lévő fiatal lárvanépességet kell meghatározni. Cserebogarak esetében a betelepedő imágók ellen kell a védekezést elvégezni.
Kukoricában a kifejlett kukoricabogarak elleni védekezés célja az egyedszám tojásrakás előtti gyérítése a következő évi lárvakártétel mérséklése, valamint a bibeszálak lerágásának, ezáltal a hiányos termékenyülésnek az elkerülése érdekében. A védekezést a tömeges rajzás idejére, lehetőleg a bogarak tojásrakása előtti időre javasolt időzíteni. Ha a nővirágzás még nem haladta meg az 50 %-ot és a táblában egyidejűleg a zöld bibeszálak 1,5 cm-re történt visszarágása észlelhető, valamint ha a bogarak növényenkénti egyedszáma eléri a 0,5-1 értéket, a védekezés indokolt. A kijuttatást légi úton, 80 liter/ha permetlémennyiség felhasználásával javasolt elvégezni.
Őszi káposztarepcében és mustárban a tavaszi virág- és becőkártevők (repce-fénybogár, ormányosbogarak) elleni védekezés szükségességéről a kártevők egyedszámának felmérése alapján lehet dönteni. Növényenként 5 repce-fénybogár előfordulása esetén javasolt a védekezést elvégezni. A permetezést 200-600 l/ha vízmennyiséggel célszerű elvégezni. Javasolt a permetlébe nedvesítő szert adagolni. A repce-fénybogár elleni kezelések a területen előforduló egyéb károsítók (repceszár-ormányos, repcebecő-ormányos) ellen is hatásosak.
Az ehető héjú tökfélékben, valamint hajtatott uborkában károsító levéltetű fajok, liszteskefajok és nyugati virágtripsz elleni védekezés szükségességéről növényvizsgálattal, illetve színes ragacslapokkal végzett egyedszám felmérés alapján lehet dönteni.
Tojásgyümölcsben károsító levéltetű fajok, liszteskefajok és nyugati virágtripsz elleni védekezés szükségességéről növényvizsgálattal, illetve színes ragacslapokkal végzett egyedszám felmérés alapján lehet dönteni. Üvegházi molytetű ellen a szer csak a kifejlett, mozgó alakkal szemben rendelkezik
megfelelő hatással, ezért a védekezéseknél, kombinációs partnerként a rovarok fejlődését szabályozó készítmények (kitin-szintézist gátlók, juvenil hormonok stb.) alkalmazása szükséges. A kezeléseket a rajzásmegfigyelés alapján célszerű megkezdeni.
A készítmény ergoszterol-bioszintézis gátló növényvédő szerrel együtt tankkeverékként alkalmazva, virágzó kultúrákban vagy mézharmat és virágzó gyomnövények jelenléte esetén, illetve ha a területet bármely okból a méhek látogatják, kizárólag méhkímélő technológiával juttatható ki. Ilyenkor a védekezés csak a méhek repülési időszakának befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg. A kezelést 23 óráig be kell fejezni, illetve 23 órától a következő nap alkonyatáig szüneteltetni kell.
Hatásmechanizmus:
Az acetamiprid nikotinos acetilkolin receptor serkentő neonikotinoid (IRAC Mode of Action Classification: 4A), felszívódó hatású rovarölő szer hatóanyag.
Az emberi egészség védelme érdekében szabadföldön kizárólag zárt, túlnyomásos gépkabinú földi géppel elvégzett kijuttatás engedélyezett! A készítmény kijuttatása kézi- és háti permetezőgéppel és nyitott gépkabin mellett nem engedélyezett!
Légi kijuttatás: nem engedélyezett
SUMINFO
A készítmény ergoszterol-bioszintézis gátló** növényvédő szerrel együtt tankkeverékként kijuttatva méhekre veszélyes, ebben az esetben méhkímélő technológia alkalmazása szükséges!
** Ergoszterol-bioszintézis gátló hatóanyagok, pl. difenokonazol, mefentriflukonazol, metkonazol, penkonazol, tebukonazol, tetrakonazol, tritikonazol, protiokonazol, fenhexamid. A felsorolás nem teljes körű.
Munkaegészségügyi várakozási idő: 0 nap (száradásig). Az emberi egészség védelme érdekében a kijuttatást követő 31 napon belül a kukorica kézi betakarítása nem engedélyezett!
Élelmezés-egészségügyi várakozási idő:
kukorica (siló, szemes, pattogatni való, vetőmag előállítás): előírás szerinti felhasználás esetén nem szükséges
tojásgyümölcs (szabadföldi), ehető héjú tökfélék (szabadföldi), uborka* (hajtatott): 3
birs, naspolya, japán naspolya, szilva, kajszi: 14
őszi káposztarepce, mustár: 28
__
Munkaegészségügyi óvórendszabályok:
Egyéni védőfelszerelés
– Előkészítőknek: védőkesztyű, munkaruha (hosszú ujjú felső, hosszú szárú nadrág, zárt cipő), légzésvédő (FFP1 vagy jobb)
– Kijuttatóknak szabadföldön: Kizárólag zárt, túlnyomásos gépkabinban engedélyezett a kijuttatás munkaruha (hosszú ujjú felső, hosszú szárú nadrág, zárt cipő)
– Kijuttatóknak hajtatásban: védőkesztyű, vízálló növényvédelmi védőruha, védőlábbeli
__
Elsősegélynyújtás: Mérgezéskor, allergiás megbetegedés esetén, vagy annak gyanújakor a munkát azonnal félbe kell szakítani, majd helyszíni elsősegélynyújtás után (lásd: általános eljárás) orvosi, intézeti ellátást kell biztosítani.
Terápia: Tüneti megfigyelő kezelés
Ellenanyag: Specifikus antidótuma nincs.
__
Az emberi egészség és a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében be kell tartani a használati utasítás előírásait.
Felhasználás előtt olvassa el a használati utasítást és győződjön meg arról, hogy megértette!
Mérgezéskor, vagy annak gyanújakor az Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat díjmentesen, 24 órán keresztül hívható zöld száma: 06 80 201 199.
CSEBER Nonprofit Kft. növényvédő szerrel szennyezett csomagolóanyag gyűjtőhelyeinek listája megtalálható a http://www.cseber.hu címen.
A kiürült és tisztított csomagolóeszközök újrafelhasználása tilos!
